Zanba, Lapen, Tig épi Louwa

- Tim tim !
Bwa sèk
-Ni on madanm ka kouri, i pa ka jan las ?
Rivyè

Pè Louwa ni on troupo bèf, enki bèl bèf, Lapen é Zanbakonpè é, sé boug ki té toujou enmé manjé bon gèl. Alò on jou Lapen ka di :
- Konpè Zanba an vwè pè Louwa ni dé bèl bèf la, nou ay pwan vyann pou nou manjé.
- Ki jan nou sa ?
- Annou alé, an sé on boug ki savan, annou alé é an ké di’w ka pou’w fè.

Alò yo pati yo pwan razwa a yo, on sak o do é yo pati. Lè yo rivé Lapen di :
- Konpè mi sa pou’w fè. Wouvè fès a bèf-la é rantré adan. Zanba rantré. Lapen fè menm biten. Yo mété yo ka détayé vyann andidan a bèf-la. Lè sak a yo plen, yo pati, yo viré. Lè landèmen yo fè menm biten, twa jou apré yo fè menm biten. Katryèm jou-la domestik a misyé Louwa ka vwè mal bèf-la ka désann ; i pa ka konpwann i ka mandé' y ka bèf-la ni. I ay di misyé Louwa bèf a’y ka désann. Louwa di’y i pa ka konpwann ka’y pé ni.

On jou yo kalé, yo ka touvé bèf-la kouché, bèf la , yo ay di Louwa sa. I fè kriyé on vétérinè pou débité’y pou chaché ka i pé ni.

Lè Lapen vwè bèf-la kalé kouché pou’y mò i di Zanba :
- Konpè fès a bèf-la ka fèmé, jòdi-la nou ké pri. Ou sav sa pou’w fè, rantré an blad a kaka-la, an ka rantré adan blad a pisa-la. Konm di, konm fèt, lè yo vin débité bèf, yo fann bèf, yo pwan blad a pisa-la, yo voltijé’y i pa ni ayen adan’y. An menm moman yo voyé sa alé, Lapen di :
- Woy, zòt ka sali konplé blan an mwen èvè blad a pisa a bèf a zòt.
Mé Zanba andidan-la i pri adan blad a kaka-la. Lapen rivé, i ka di :
- Ki biten ésa ki rivé zòt la ?
Mon chè, bèf a pè Louwa té la, i té telman bèl, an touvé i désann tou bonnman, nou fann li pou vwè ka ki adan’y ?
- Zòt tro kouyon, wouvè blad a kaka-la, zòt ké vwè si’y pa té konstipé oben si a pa kèk biten ki adan’y
Yo kouté Lapen, yo ka wouvè sa, yo ka gadé, yo ka vwè konpè Zanba byen kouché adan blad a kaka-la. Lapen soté anlè :
- An té byen di zòt sa, mi sé konpè an mwen, pwan sa fouté’y lajòl.
Yo pongné Zanba, yo menné’y ba pè Louwa. Mé i ka hélé :
- I té la osi, i té la osi, i té la osi... Lapen ka réponn :
- Pa lésé’y palé, pa lésé’y palé, fèmé gèl a’y ».

Misyé Louwa di : « pa ni dòt biten pou fè’y, sé fouwé on cho an fès a’y. »

I fè kriyé fòjwon a’y, yo limé difé é chofé fè-la cho. Misyé Louwa di paré fè-la é a twazè i ké vin. Lè twazè pwan misyé Louwa pwenté. I pwan fè-la i fouwé’y an fès a Zanba. Lè Zanba santi biten cho-la, i di :
- Padon misyé Louwa a pa mwen, sé konpè Lapen.
- Sa pa zafè an mwen, sila mwen tchenbé-la sé’y ki pri.

Lapen aprézan té monté adan pyé monben-la yo té maré Zanba-la. Chak monben i manjé, i ka lojé grenn-la an fès a Zanba. I ka kriyé :
- Mouch-la pa blésé bobo an mwen.

On lidé ka di’y lévé tèt a’y i ka gadé, i ka vwè sé Lapen ka fè sa :
-Konpè sé sa’w fè mwen.
Lè lè a Zanba rivé yo lagé ’y ; i ay a kaz a’y, i pòté’y malad.

On jou konpè Lapen ka pasé pou sav la misyé yé ; i vwè madanm a Zanba :
- Bonjou konmè ; é konpè an mwen ?
- Konpè malad.
- Ka ki rivé’y ?
- I malad.
- Konpè présé, démen maten i ké vini vwè’y.

Sa rété, lè landèmen i pasé, menm biten ankò :
- E konpè ?
- Sa pa kay menm
- Di’y an présé, dèmen maten an ké vin vwè’y.

Twazyèm jou-la pasé, i fè menm biten. Alò Zanba ka di ki jan i ké fè pou pongné Lapen, é pè Louwa té di’y si i tchenbé Lapen menné’y ba’y. Zanba té ni on fi ka mayé, i envité tout konpè a’y é i envité Lapen. Lapen di dépi fi a konpè a’y ka mayé, fò’y la.

On jou sanmdi, gran nòs, tout moun a tab ka manjé. Pannan yo ka manjé, Lapen mété chèz a’y a koté pou’y pé chapé pli vit. Lapen ka manjé pli vit ki tout moun. On konpè di :
- Konpè Zanba, manjé a’w la té bon, an té ké manjé ti-bren ankò.
-An ké ba’w.
- È’w konpè Lapen ?
- Ban mwen ti bren ankò.

Lè’w gadé Lapen manjé. Mé yo bizwen pongné Lapen, pa ni mwayen tchenbé misyé. Alò yo rété ka founi kozé, yo pwan on sèk, pannan Lapen ka balansé sèk a’y an gèl a’y. Zanba enki pasé dèyè do a’y, yo pongné’y yo fou’y adan on sak, yo pòté’y ba misyé Louwa. I té tèlman kontan, alòs i di :
- Mi ! sé boug an mwen an té bizwen.
Alò i fè yo chofé on fè, menm biten ki pou Zanba. Yo menné Lapen adan pyé monben-la, yo maré’y. Pwan kòd, yo maré’y, yo maré’y, yo maré’y. Lapen rété la, i fè lespri a’y travay, i ka di ka pou’y fè. I ka vwè konpè Tig ka pasé i ka di :
- Konpè ka sa yé ?
- È’w konpè Lapen, ka’w ka fè la ?
- Mon chè konpè, vin an di’w sa.
- Ka ki rivé’w konsa konpè Lapen ?
- Mon chè konpè, ou sav byen an pa tini gran fanmiy, dan an mwen kout, ou ni pli gran dan ki mwen, ou ni an gran fanmiy, misyé Louwa di mwen i ka mété mwen la, si an touvé lè mwayen démaré mwen i ka ban mwen pli bèl bèf-la ki an troupo a’y.
- Konpè Lapen, an ké pwan bèf-la, mwen an fanmiy.
- Konpè démaré mwen é an ké maré’w.

Tig gran kouyon alé i démaré Lapen é Lapen pwan kòd i maré Tig, i maré’y, i maré’y, pli fò yo té maré’y. Twazè rivé pou yo ba Lapen kout fè cho a’y. Olyé sé Lapen, sé Tig ki la. Lè Tig vwè fè cho-la i kriyé :
- Padon pè Louwa, sé Lapen ki mété mwen-la.
- An pa konnèt, sila mwen tchenbé, la sé’y en ka brilé.
Yo fouré fè la an fès a Tig. I ozabwa, fès a’y chodé. Tig pòté’y malad, yo fè di Lapen Tig malad. Lapen réponn i pòkò ni tan, mé i ké vin vwè konpè a’y. Alò, sa rété, Lapen pa ka vin, sa rété Lapen pa ka vin, sa rété Lapen pa ka vin. Alò on jou, Tig fè di tout konpè a’y byen malad. I di madanm a’y, ay di tout lé konpè : - Ou sav sa ki rivé, mwen pèd mari an mwen.

Lè i rivé a ka Lapen, i di’y sa. Lapen ka di :
- Konmè, konpè Tig mò, sé vwé ?
- Wi sé vwé.
- Fò mwen vin vwè konpè pou mwen ay lantèman.
Lapen vin a ka Tig, i touvé tout lé konpè-la. I rété doubout dèwò-la épi parapli a’y. On ti lapli té ka tonbé, i wouvè parapli a’y. Yo di’y rantré. I di i pa ka rantré, i ni parapli a’y. I di :
- Zòt sèten Konpè mò, y byen mò.
- Mé wi konpè. Dépi on moun mò, i byen mò.
- Gouyé’y pou mwen vwè.
Yo gouyé Tig, ayen menm. Lapen woupwan :
- Zòt sèten Konpè an mwen mò, i byen mò.
- Wi, i byen mò, vin tchoké’y si’w vlé.
Mé Tig té ja mété gran hach a’y koté’y pou’y tchouyé Lapen. Mé Lapen di :
- Gouyé’y ankò pou mwen vwé.
Yo gouyé’y. Tig mò. Lapen di :
- Zòt sèten i mò ? I pòkò pété ?
Tig gran kouyon-la, i rété i pété boum. Lapen di :
- Woy, ola zòt ja janmé vwè moun mò ka pété. Lapen fouté galo, i fouté galo. An pasan a’y, Tig fouté on sèl kout hach dèyè’y, sé dépi sa Lapen rété èvè on mòso ké.


Le texte ci-dessus est un conte recueilli par Alain Rutil à Marie-Galante, l'une des îles de la Guadeloupe (pp. 109-114, Contes marie-galantais de Guadeloupe), à propos de laquelle on pourra obtenir en cliquant ici des indications sociologiques, géographiques et historiques. Nous avons respecté la notation de l'auteur. Lors d'une première lecture du texte (principalement les trois premiers paragraphes, mais quelques mots nouveaux par la suite sont également concernés), l'étudiant peut s'arrêter sur chaque mot qui s'éclaire en rouge au passage du pointeur : sa traduction apparaît alors. Il pourra acquérir ainsi une partie du vocabulaire nécessaire à la découverte du texte.

On pourra accéder à la traduction complète du conte une fois effectué tout le travail de découverte.

Exercice n° 3:

A partir de ce texte analysé à travers les divers liens offerts, l'étudiant pourra répondre aux questions suivantes :
1 - Quelle est la valeur des répétitions dans le texte ?
2 - Relevez ce que l’on pourrait appeler les faux-amis dans le texte créole (mots que l’on croit comprendre en raison de leur ressemblance avec des mots français, mais qui ont en créole un sens différent).
3 - Quels sont les points qui apparaissent comme caractéristiques du conte créole dans ce texte ? Faites les remarques qui vous semblent importantes.


Corrigé